KETTŐ
Fordította: Jane
Faye
Tudod, hogy mi a szerelem?
A szerelem az, amikor a férjed
a motoros klub elnöke, utálja, hogy a szövetségieknek fogsz dolgozni, de nem
állít meg.
Talán szívja a vérem miatta, de
nem mondja, hogy nem tehetem. Valószínűleg azért, mert tudja, hogy nem fogok rá
hallgatni, de akkor is. Tudta, hogy milyen vagyok, amikor elvett feleségül. Ha
szófogadást akart, akkor valaki mást kellett volna választania. Hiszem, hogy
titkon szereti, hogy ilyen vagyok, mert ettől olyan érdekes az életünk.
Elfogadja minden hibámat, cserébe én is ugyanezt teszem vele. Amikor ilyen
mértékű lojalitás, szerelem vesz körül, akkor nincs semmi, amit nem tudnál
véghezvinni.
Most jóra akarom fordítani a
képességeimet. Mint ügyvéd, és a kapcsolataimmal változást hozhatok, segíteni
tudok. Kiállhatok a kisemberekért, azokért, akiknek nincs egy nagymenő MC a
hátuk mögött, olyanokért, akik csendben maradnak ahhoz, hogy biztonságban
lehessenek. Én lehetek a hangjuk, a szuperhősük. Megvédem az MC-t bármi is
történjen, és miközben szeretem az MC családunkat védelmezni, és folytatni is
fogom ezt, valami mást is tenni akarok, visszaadni valamit a társadalomnak.
Mielőtt egy kemény MC feleség lettem, csupán csak Faye voltam, egy ambiciózus
joghallgató, akinek nagy volt a szája, és akit szigorúan neveltek, de ennek a
Faye-nek álmai voltak. Most már mind meg is valósíthatom őket.
Tanácsadóként kezdtem el
dolgozni a szövetségieknél, de most már más irányokba is elmozdulok. Mert a
motoros kötelékeimnek és fecsegő képességeimnek hála, szeretnek mindig szoros
szituációkba hozni, és én meg szeretek ezekből a helyzetekből kimászni. Múlt
hónapban összekötőként dolgoztam, mert egy motorossal beszéltem a börtönben,
aki senki mással nem volt hajlandó beszélni, csakis velem. Azóta viszont már a
klubja drogdílerjeit rácsok mögé juttattuk.
Faye: 1
Drogbárók:0
Azért szeretek velük dolgozni,
mert soha nem tudom, hogy milyen ügyet fogok kapni legközelebb, vagy, hogy mit
fognak tőlem kérni. Ugyanakkor tudok nemet
mondani. Nem kell azt tennem, amit mondanak, tőlem függ minden, és nagyon is
tetszik ez a függetlenség. Szeretek hálózatot építeni és megismerni mindenkit a
városban. Fontosak a kapcsolatok, főleg egy ilyen életvitelnél, mint az enyém.
– Talon bejön beszélgetni
– mondja Dex, miközben elhalad mellettem a klubház konyhájában. – Szóval ne öld
meg, amint megérkezik.
– Miért akarnám megölni? –
kérdezem az orromat ráncolva. – Igazából ő nem zavar. Tiával van, és ő Shayla
unokatestvére. Ugyanakkor, ő még soha nem járt a klubházban korábban, szóval mi
folyik itt?
Határozottan nem normális dolog
egy olyan embert elhozni az MC klubházba, aki nem bandatag, sőt mi több, még
nem volt rá eddig példa. Noha Talon olyan embernek tűnik, akinek teljesen mások
a szabályai, mint másoknak, ez azért rá is kellene, hogy vonatkozzon. Ő a Wild
Men MC főnöke, azé a klubé, aki az ellenségünk, de békét kötöttünk velük,
főként Talon miatt.
– Szavaztunk – mondta. –
Benn van.
– Ezt, hogy érted, hogy
benn van? – feszülök meg.
Csak egyetlen dolog jut
eszembe, Talon ott hagyta a Wild Ment. De ő az elnökük? Biztosan nem…
– Valaki a klubjában
elárulta őt, Faye. A szíve már nem a Wild Menhez húz, elejtett néhány
megjegyzést, ezért úgy döntöttünk, hogy őt és Rangert szívesen látjuk a Wind
Dragonsban. A többiek azt csinálnak, amit akarnak. Úgy hiszem, hogy egy új
elnököt fognak választani, és folytatják a tevékenységüket.
Dex tovább mesél arról, hogy
mindenki számára nyilvánvalóvá vált, Talon rájött, hogy van egy besúgója, aki
összedolgozik a Kings of Hell MC-vel. Drogokat árult és terített Talon háta
mögött. Talon még mindig nem tudja, hogy kiről van szó, de van pár ötlete. A
besúgó árulása miatt információk szivárogtak ki, amelyek életveszélybe sodorták
Shaylát. Célponttá vált, és senki sem boldog, ahogy a dolgok alakultak végül,
főként, hogy sok minden elkerülhető lett volna, ha az áruló hű maradt volna a
klubjához.
Dex és az emberei segítenek
Talonnak megtalálni a téglát, de senki sem jut közelebb a megoldáshoz. Nem is
akarom tudni, hogy mit fognak vele tenni, ha megtalálják. Most már tudom, hogy
Talon miért akar kiszállni az MC-ből ezek után. A Wild Men semmiben sem
hasonlít a Wind Dragonshoz. Fogalmuk sincs, hogy mi a család vagy a hűség. Csak
vedelnek, basznak és verekednek. Nincsenek morális elvek, nincsenek lényeges
elvek.
Csak két taggal találkoztam az évek alatt, Talonnal és Rangerrel,
ők pedig elég jó fejek voltak. És most úgy tűnik, hogy eljönnek hozzánk. Ennek
ellenére, túl könnyűnek tűnt a dolog. Hogy tudnak ilyen könnyen MC-t váltani? A
mi életünkben semmi nem jön könnyen. Mindenért keményen megküzdöttünk. És
tovább fogunk küzdeni, hogy mindent megtartsunk.
– Nem akarnak majd bosszút állni Talonon? – kérdezem, mivel
ismerem az MC-k kemény utcai politikáját. – Biztosan nem fog tudni olyan
könnyen lelépni?
– Én sem hiszem. Slice, Talon jobb keze, a Wild Mennél marad,
hogy kezébe vegye az irányítást, és ő érti, hogy Talon miért akar elmenni. Azt
mondta, hogy segít megtalálni a téglát, mert ő sem akar egy áruló patkányt az
emberei között. El fogjuk intézni – mondja Dex határozottan. – Amellett, csak
egy öreg emberük van, aki azt sem tudja, hogy milyen napszak van. Már annyira
nem aggódom a Wild Men miatt.
– Meg kell találnod őt –
fészkelődök, öklöm kinyitom, majd összezárom, viszket a tenyerem egy fegyver
után. Azt gondolják, hogy egy férfi veszélyes? Próbáljon valaki szembeszállni
egy két kisgyerekes anyával. Amióta első kézből szemtanúja voltam, hogy milyen
veszélyes világban élünk, azóta többféle fegyverrel is gyakorlatot szereztem,
ezért úgy gondolok magamra, mint egy modern kori harcias nőre. Sokkal több van
bennem, mint amennyi látszik, és nagyon keményen dolgoztam, hogy eljussak
odáig, ahol ma vagyok.
A
nők a klubházban hozzám fordulnak tanácsért, és ha valami rossz történik, akkor
elvárják tőlem, hogy helyén kezeljem a dolgokat. Évekkel ezelőtt, azon az
estén, amikor egyik női tagunk, Mary meghalt, nem voltam felkészülve arra, ami
történt. Bátor voltam? Igen. A legjobb módon kezeltem a helyzetet? Igen. De ha
újra csinálhatnám, akkor jobban fel lennék készülve arra az éjszakára, és akkor
talán Mary életben lenne. Dex a hátam mögé áll, gyengéden masszírozza a
vállaimat.
– Nyugalom,
drágám. Egy lépéssel előttük fogunk járni. Nem fognak ártani nekünk. A
gyerekeink biztonságban vannak.
Nagyot sóhajtok,
lehunyom a szemem.
– Jó lesz, ha Talon és
Ranger a mi oldalunkon fog állni. Talon már így is sokunknak olyan, mintha
családtag lenne.
Amellett, hogy ő Shayla unokatestvére,
és olyan, mintha Annának a testvére lenne. És most ő és Tia, Bailey legjobb
barátja, olyanok, mintha össze lennének nőve. Úgy gondolom, hogy Bailey is
igazán kedveli. A fenébe is, talán nekem is be kell szállnom ebbe a Talon
rajongói klubba. Biztos különleges képességei vannak, ha ilyen könnyen szerez
magának rajongókat. Ami Rangert illeti, nem igazán ismerem, csak, amit Shaylától
hallottam róla. Azt tudom, hogy elég jóképű pasi, roppant intelligens, szóval
biztosan jól be fog illeszkedni ide.
Talon bízik Rangerben, és Dex
biztosan lát benne valamit, mert ez a férfi csak úgy ne tesz ajánlatot
akárkinek. Olyan, mintha valakit meghívnál a családodba, az otthonodba, és
minden szempontból megbíznál benne. És ha arra gondolok, hogy milyen a múltunk
a Wild Mennel, főleg Arrow-val és Rake-kel, bizton állíthatom, hogy soha nem
gondoltam volna erre a fordulatra.
Évekkel ezelőtt, Talon
nevelőapja, Anna és Rake biológiai apja volt a Wild Men MC elnöke. Háborúban
álltunk velük, egyik éjjel betörtek a klubházunkba, fegyverropogások közepette.
Egy férfi sem volt ott, csak Vinnie, és ezt a Wild Men tagjai tudták is. Mind
túléltük azt az éjszakát, kivéve Maryt, aki abba az időben Arrow nője volt.
Arrow és én viseltük a veszteséget a legrosszabbul.
Annak ellenére, hogy nem
ismertem Maryt régóta, nagyon kedves nőnek tartottam, és mindent megtett, hogy
jól érezzem magam itt, amikor teljesen elveszett voltam. Annyira igazságtalan,
hogy egy ilyen bájos és kedves lélek itt kellett hagyjon bennünket. Talonnak
semmi köze nem volt a támadáshoz, és nem is torolta meg, amikor Arrow bosszút
állt Mary haláláért, ezzel megölve az ő mostohaapját. Arrow akkor nem tudta,
hogy valójában Anna biológia apját ölte meg. Talán épp ezért áll Anna olyan közel
Talonhoz. Ő az egyetlen kapcsolata az apjával. Remélem, hogy Talon tényleg jó
ember.
Néhányan csak magukra
gondolnak, arra, hogy milyen hasznuk származhat mindenből, és oda csapódnak,
ahonnan a legnagyobb nyereségre számíthatnak. Az ilyen emberek nem valóak a
Wind Dragonsba, sem az életembe. Ha visszagondolok arra, hogy milyen voltam,
amikor először betettem a lábam a klubházba, tisztában vagyok vele, hogy
mennyire más vagyok, ugyanakkor mégis nagyon ide illek. Nem vagyok keményebb,
mint az átlag, de erősebb és okosabb vagyok, sokkal szorgalmasabb. A legjobb
formámban vagyok jelenleg, fizikailag és mentálisan is, és mégis én vagyok a
bohókás, vicces nő, aki úgy érkezett ide, hogy a humort használta fegyverként,
és így birkózott meg a legtöbb dologgal, a megszállott takarításmániás, és aki feszegeti
a férfiak határait, aztán családtagokká fogadja őket.
És most anya vagyok, feleség,
egy olyan nő, akire felnéznek az emberek. Dex azt mondja, hogy én vagyok a
minden. Ez az egyetlen szó, amivel ki tudja fejezni a teljes lényem. Hát, nem
tudom, hogyan vélekedjek erről, de tudom, ez a klub én vagyok, és én is sokat
jelentek a klubnak.
Leülök Rake mellé, és a vállára
hajtom a fejem, az eget kémlelem. Talon jött és ment, majd Dex elmondta, hogy
elfogadta a meghívásukat.
– Mit gondolsz a Talon
ügyről?
Testvériesen átkarol, majd
furcsán felhördül.
– Egyhangú volt a
szavazás.
Meglepődve húzom fel a szemöldököm.
– Azt hittem, hogy nem
vagy nagy rajongója.
– A klub érdekeit kell
néznem, nem csak a sajátomat, igaz? – kérdezi, a karját elhúzva. – Ennek
ellenére, legalább nem kell aggódnom, ahányszor Anna elmegy hozzá, vagy, hogy
hová viszi Bailey-t, amikor elmegy. És Ranger? Okos fickó, biztosan hasznunkra
lesz.
Drámaian sóhajtok.
– Rake, te… te kezdesz
felnőni?
– Azt hiszem, hogy itt az
ideje – dörmögi, és összefonja a karját a mellkasa előtt. – Egy adott ponton
mindenkinek fel kell nőnie.
– Ja – értek egyet
vigyorogva. – De soha nem gondoltam volna, hogy veled is megtörténik.
– Faye – mormogja.
– Igen?
– Pofa be!
Hangszínében vidámság csendül.
– Te fogd be!
– Kényszeríts rá –
válaszolja összeszűkült szemmel, teljes mértékben ellentmondva a korábbi
kijelentésének.
Előveszem
a telefonom.
– Felhívom
Bailey-t, és ő majd kényszeríteni fog.
Kikapja
a telefont a kezemből, és a felemeli a levegőbe.
– És
most mit fogsz csinálni?
Amikor
elkezd a telefonomban kutakodni, akkor mindent megteszek, hogy
visszakaparintsam tőle a készülékem.
– Bízz
bennem, Rake, ha elkezdesz kutakodni benne, olyanokat fogsz találni, amik nem
fognak tetszeni.
Ledermed,
és tágra nyílt szemekkel rám bámul.
– Meztelen
képek?
– Különböző
pózokban és távolságokból – mondom bólintva.
Azonnal
visszaadja a telefonom.
– Vajon
miért nem lepődök meg?
– Mert
ismersz? – vigyorgok, a melltartómba csúsztatva a telefonomat. Valójában csak
egyetlen egy olyan kép van, amit nem szeretném, hogy lásson, egy dögös
fehérneműs kép, amelyet Dexnek készítettem és küldtem el, amikor a Riftben
dolgozott. Negyed órán belül otthon is volt.
Mintha
megidéztem volna az elmémmel, Dex megjelenik a másik oldalamon. Nem mond semmit
arról, hogy mennyire közel ülök Rake-hez, nem is veszi figyelembe, mert tudja,
hogy olyanok vagyunk, mint a családtagok. Nagyjából minden férfival ilyen a
viszonyom. Olyanok, mint a testvéreim. Fiútestvérek, akikre nem számítottam
vagy akartam, de olyan emberekké váltak, amelyekre, mint kiderült nagy
szükségem volt.
– Mennyi
az idő? – kérdezem tőle, mert tudom, hogy bármelyik percben indulnunk kell Cloverért
a suliba. Nagyon remélem, hogy a kutyák nem barmolták szét a lakást, míg nem
voltunk otthon, különben örök életemre ezt fogom hallgatni Dextől.
– Húsz
perc múlva indulnunk kell – mondja, majd Rake-re néz. – Mi vesszük fel Carát és
Rhettet?
A
gyerekek játszani akartak, így belementem, hogy ma délután nálunk legyenek.
Rake bólint.
– Ja, az kurvára jó lenne.
Be kell ugranom a Riftbe és a Toxicba, mert új kidobókat kell alkalmaznunk.
Azzal feláll, csókot nyom a
fejem búbjára.
– Elmegyek a gyerekekért,
amint végeztem, rendben?
– Jól hangzik – mondom, és
nézem, ahogy eltűnik a klubházban. – Utálom Ashert felébreszteni az alvásból –
mondom Dexnek.
– Én is – válaszolja,
miközben orrát a nyakamba fúrja. – De, édesem, ez az egyedüli idő, amikor
nyugalmunk van.
Nevetek ezen, mert kibaszottul
igaza van. Felállok, majd a kezem nyújtom Dexnek. Megfogja, de semmi esélyem
felhúzni őt önerőből. Hatalmas ember és csupa izom. Pont ugyanúgy néz ki, mint
az első nap, amikor megláttam és beleszerettem, ugyanakkor a dátum eléggé
vitatott, szerintem én gyerekkorom óta szerettem. Tündérnek nevezett régen, és
én mindig is imádtam, amikor így tett.
Feláll és lassú, gyengéd csókot
ad, majd visszamegyünk a házba. Ideje az autósülésbe tenni az alvó Ashert, és
összeszedni a gyerekeket.
Dexter Black a furikázó. Ettől
a gondolattól kuncognom kell.
HÁROM
Fordította:
Aiden
Faye
A
következő este Dex és Tracker magukkal viszik Talont és Rangert, hogy kövessenek
egy – Talon besúgójával kapcsolatos nyomot. Még mindig nem jutottak közelebb,
hogy kiderítsék, ki lehet az, és tudom, hogy ettől Talon majd’ megőrül. A
többiekkel a klubházban maradok, hátha történik valami. Amíg meg nem találják
az árulót, nem hiszem, hogy képes lennék megnyugodni. Talon most már közénk
tartozik, így mi lehetünk a következő célpont. Nem mintha nem lennénk képesek
elintézni, bárki is legyen az, de azért jó lenne tudni, hogy kivel és mivel
állunk szemben. A gyerekek odakinn játszanak, a kutyák körbe-körbe rohangálnak,
Arrow és Irish el vannak foglalva a grillsütővel. Minden alkalmat megragadunk a
grillezésre, annak ellenére is, hogy néhányan közülünk épp egy gyilkost
üldöznek, aki kapcsolatban áll az új tagokkal.
Tina leül
mellém, szeme a semmibe réved, aztán megszólal.
– Darren
melyik börtönben van?
Elkerekedik
a szemem.
– Tessék?
Darren
Tina expasija és zsaru. Legalábbis addig az volt, míg Irish ki nem nyírta.
Fenyegette és bántotta Tinát, ezért Irish elintézte. Azt hazudta Tinának, hogy
Darrent letartóztatták, innen erednek a kérdések.
– Melyik
börtönben van? – kérdi újra. – Senki nem mondja el, hogy valójában mi történt
vele. Még csak azt sem árulja el senki, hány évet kapott. Te segítettél az
ügyészségnek, szóval megtennéd, hogy békét adsz a lelkemnek?
Hát,
basszus!
Az infó,
amivel rendelkezem, nem fog tetszeni neki.
És én nem
mondhatom el neki, mert akkor Irish velem is ugyanazt tenné, mint a szóban
forgó férfival.
Colt,
Shayla kutyája odafut hozzám egy simogatásért, ami pont kapóra jön, hogy
elterelje a figyelmet, és megsimogatom busa feje tetejét.
– Megmondom,
mi lesz – felelem, mert előbb beszélnem kell Irishsal, hogy hogyan oldjuk meg a
dolgot. – Odaadom az iratokat, hogy átolvashasd, rendben? Nem tudom, hol van
most, de kideríthetem neked.
Valahol ez
igaz. Tudom, hogy hat láb mélyen, de nem tudom pontosan, hogy hol. Ki tudja,
hova temették a holttestet. Én biztosan nem. Ügyvéd vagyok – mindenkinek
óvatosnak kell lennie a közelemben, hogyan fogalmaz. Bólint, vállai
elernyednek.
– Az
nagyszerű lenne. Ardan minden alkalommal témát vált, mikor felhozom ezt, és
értem én, hogy Darren egy seggfej, és meg sem érdemli, hogy megemlítsék, de én
csak tudni szeretném, mi történt, érted? Bosszant, hogy nem tudom. Szerinted
maradhatna ez kettőnk között? Nem szeretném, ha Ardan dühös lenne.
A kurva
életbe!
Nem
mondhatom el Tinának az igazat, mert Irish szeretné őt megkímélni a
történtektől, és most Tina azt várja tőlem, hogy tegyem meg ugyanezt Irishért?
Ennek a két embernek igencsak rendbe kéne rakni a dolgát.
Fogalmam
sincs, hogy gondolta Irish, hogy ezt megússza. Mi nők kíváncsiak vagyunk, és
ritkán hagyjuk annyiban a dolgokat. Nem tudok nem szólni erről Irishnak, de meg
kell kérdeznem, mi történt pontosan a fickóval. Nem szeretnék hazudni Tinának
sem azzal, hogy odaadom neki a szaros iratokat.
Hogy
keveredtem ebbe az egészbe bele? Nem, itt az a kérdés, hogy mászom ki belőle?
Úgy
döntök, hogy kitérő választ adok, és elterelem a figyelmét.
– Szerintem
csak mondd el neki, Tina. Biztos vagyok benne, hogy meg fogja érteni.
Sóhajt, és
keresztbe fonja a karját a mellkasán.
– Tényleg,
igazad van. Ezt nem várhatom el tőled. Csak egyszerűen nem olyan téma, amiről
beszélni akar.
Lefogadom,
hogy nem az.
– Ne
engedd, hogy Darren befolyásolja a boldogságodat – mondom neki, felé nyúlok és
megérintem a vállát. – Felejtsd el őt. Neked most már ott van Irish, előre kell
nézned, nem hátrafelé. Ott, a múltban nincs számodra már semmi.
Csupán
csak csontok.
A szó
szoros értelmében.
– Tudom
– szusszan, most már Irishra figyelve. – Csak tudni szeretném, ez minden. Aztán
továbblépek, és feledem mindazt, ami történt. Folyton azon az éjszakán
kattogok, tudod? Szeretném magam mögött hagyni, de ez nem olyan egyszerű. Azt
hiszem, ha tudnám, hol van, akkor végre megnyugodhatnék, és el tudnám engedni
ezt a dolgot.
– Persze,
vágom – Megnyugodni, mi? Remek szóválasztás.
Irishnak
van mit megmagyaráznia. Hazudik vagy igazat mond, ez az ő döntése. Akárhogy is,
ezt eléggé megszívta.
Ha Tina
rájön, hogy hazudott neki, elszabadul a pokol. De minél tovább folytatja a
hazudozást, és minél később jön rá a csaj, annál dühösebb lesz. Tina biztosan
képes lenne felfogni az igazságot. Ő nem egy törékeny virágszál. Egy motorossal
él – mire számítana pontosan? Darren el akarta őt tenni láb alól; bármelyik
Wind Dragon ugyanezt tette volna, hogy megvédje a nőjét. Irish helyében
elmondanám neki, hogy ne fajuljon el a dolog odáig. De hé, honnan tudnám én?
Csak egy nő vagyok, aki nyilvánvalóan segített Darrent rács mögé juttatni,
úgyhogy minden infót muszáj tudnom a kitalált börtönbüntetésről. Megadhattam
volna Tinának egy börtön nevet, bármelyikét, de valószínűleg nem hagyta volna
annyiban a dolgot. Biztosan elment volna oda. Amúgy én is ezt tenném.
Nem
szeretek hazudni, és nem szeretek ilyen kínos helyzetbe kerülni.
Irishnak
döntenie kell, hogy miképp kezelje ezt az ügyet.
Reménykedjünk
benne, hogy jól dönt, mert ami sötétben történik, arra előbb-utóbb mindig fény derül.
– Kapcsold
le a villanyt – szólok álmosan Dexnek, amikor bejön a hálónkba, és felkapcsolja
a lámpát. Komolyan, hogy lehet ilyen bunkó. Felveszem a mobilom és megnézem,
mennyi az idő – még csak egy órát aludtam. Dex fennmaradt Asherrel, aki
bizonyára csak most aludt el.
– Nem
– feleli, én pedig fél szemmel figyelem, hogy leveszi a pólóját, és a földre
dobja.
Óóó!
Felpattan
mindkét szemem, hirtelen kezd érdekelni a dolog, teljes figyelmemmel felé
fordulok. Leveszi a szürke melegítőnadrágját. Nincs rajta alsó.
– Hát
helló – mormogom, tekintetem megakad vastag, kemény férfiasságán. Valakinek úgy
látom, dugni támadt kedve, és én a magam részéről örülök, hogy úgy döntött,
felébreszt. Felülök, lekapom magamról a pólóját, amiben alszom, így meztelenül
és készen állok.
Lehajtja a
fejét, igéző kék tekintete csupa szenvedély. Félrecsúsztatom a takarót,
teljesen felfedve a testemet előtte. Ráérősen szemügyre vesz a fejem búbjától a
lábujjamig, aztán vissza felfelé, majd az ágyhoz lép, térdre ereszkedik, és a
combomra teszi a kezét. Birtokló tekintettel néz rám, amit egyenesen imádok.
Hatalmas
kezeivel széttárja a combomat, de az ölemre rá sem néz. Tekintete az enyémbe
fúródik, pár másodpercig rabul ejtve a pillantásomat. Lélegzetem elmélyül,
ahogy feszülten várom, mi lesz a következő lépése. Ekkor előrehajol, és habozás
nélkül mélyen megcsókol. Felnyögök a vágytól, ahogy lassan, élvezettel belém
csúsztatja az ujját, ezzel letesztelve. Nedves vagyok, mióta csak rám nézett,
ezzel éreztetem vele, hogy tudom, mennyire akar engem, itt és most. Véget vet a
csókjának, és egy apró mosollyal ajándékoz meg, affélével, amitől nagyot dobban
a szívem.
– Van
legalább négy óránk – mondja rekedten, és újra megcsókol. Elmosolyodom az
ajkain, megkönnyebbülve, hogy van elég időnk, mielőtt Asher felébred, és a
cumisüvegét követeli.
– Négy
órán keresztül akarsz szeretkezni velem, Dex? – kérdezem halkan, miközben
végigcsókolom az álla vonalát.
Hallom a
mosolyt a hangjában, ahogy azt feleli:
– Csak
nem kételkedsz a képességeimben, Faye? Mostanra már jobban ismerhetnél. Talán
meg kellene leckéztetnem téged.
Háttal lenyom
a párnára, kihúzza belőlem az ujját, és fölém tornyosul. Széttárom a
combjaimat, kezembe veszem kőkemény farkát, párat húzok rajta, átadom magam az
élménynek, aztán a vaginám bejáratához illesztem.
Dex mindig
kemény, és én ezt annyira imádom. A kor előrehaladtával tényleg csak jobb lesz.
Előretolja a csípőjét, és az ajkamba harapok, ahogy megérzem őt magamban. Keze
az arcomra simul, a szemembe néz, és elkezd mozogni bennem, de olyan lassan és
mélyen, hogy a nevét suttogom, némán könyörögve még többért. Ajkát az enyémre
tapasztja és beszívja alsó ajkamat, finoman megharapdálja, mielőtt elhúzódna,
nyakamba temetné az arcát, és ott kezdene csókolni. A combjaimba markol,
feljebb tolja őket, és még mélyebbre hatol.
– Dex
– könyörgök újra és ezúttal megkegyelmez, gyorsabb és keményebb tempóra vált,
közben durván, de nem annyira, hogy nyomot hagyjon rajta, csókolja, harapja,
szívja a nyakamat, amivel elveszi az eszem. Keze a combomról a csiklómra
vándorol, hüvelykujjával finoman ingerelni kezdi, körkörös mozdulatokat ír le
rajta, tudja, hogy ettől baromira beindulok. Nem tudom, hogyan lehet azt
megunni, hogy valaki egy férfival hál. Ha mégis így van, akkor valószínűleg az
az ember nem megfelelő a számodra, mert szerintem nincs annál jobb, mint
olyasvalakivel lenni, aki annyira átkozottul jól ismeri minden porcikádat, hogy
minden alkalommal pontosan azt képes nyújtani, amire szükséged van. Itt nincs
találat, vagy mellélövés; Dex tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy a nevét
kiabáljam, és mosollyal az arcomon, teljesen kielégülten aludjak el.
– El
fogok élvezni – szólok fogaimat összepréselve, miközben érzem, hogy az összes
bennem lévő feszültség kitörni készül.
– Élvezz!
– szólít fel a férjem, miközben figyeli az arcomat. Egy kicsike extra nyomást
gyakorol a csiklómra, ami átlök a határon.
– Ó,
Istenem! – nyögök fel, combjaim remegnek, hátam ívbe feszül, ahogy az orgazmus
hullámai végigszáguldanak rajtam, a világ megszűnik létezni abban a
pillanatban. Mikor magamhoz térek, Dex kihúzódik belőlem, és szájával kezdi
szeretni a csiklómat, ami újabb megrendítő orgazmust csal ki belőlem. A
lepedőbe markolok, meglovagolom a kéj hullámait. A matracra hanyatlok, mikor
lecsendesül bennem, fáradtan, de rendkívül kielégülten. Dex kézfejével megtörli
a száját.
– Annyira
imádom, mikor ilyen kibaszottul ficánkolsz.
– Ficánkolok?
– kérdem nyögve, mert a hátam mögé fekszik, és újra elmerül bennem.
Nem fejti
ki, de értem a lényeget.
Megragadja
a tarkómat, és újra keményen dugni kezd hátulról, míg ő is el nem élvez, aztán
csókokkal borítja a vállamat.
– Szeretlek.
– Én
is szeretlek – felelem mosolyogva. Felé fordulok, még egyszer megcsókolom azzal
a mély, éhes csókkal, amiről pontosan tudja, hogy azt jelenti, készen állok egy
újabb menetre, ha ő is.
– Tündér
általi halál – mormogja az ajkaimba, így megállok a csók közepén, hátrahajolok
és elnevetem magam.
Vállaim
rázkódnak, úgy nevetek.
– Épp
valamelyik nap volt eszemben, hogy mindig tündérnek szólítottál. Most meg
inkább csak babámnak hívsz.
Gyengéden
a torkomra teszi a kezét, végigsimít a nyakamon.
– Régebben
olyan kurva sokat panaszkodtál emiatt, de titokban imádtad, ugye?
– Ilyet
soha nem mondtam – húzom össze a szemem.
– Nem
is kell, tündérke.
– Dex?
– suttogom, aztán újra csókolni kezdem, amivel gyakorlatilag elhallgattatom.
Talán
tényleg hiányzik, hogy tündérnek szólítson, de szeretem a babám becenevet is.
Annak hív,
aminek akar, amíg így szeret engem. Az, hogy rám talált és visszahozott a
klubházába a legjobb dolog, ami valaha is történt velem.
Köszönöm szépen!
VálaszTörlésKöszönom szépen!😘
VálaszTörlés♥️♥️♥️
VálaszTörlésKöszönöm ❤️
VálaszTörlésKöszönöm szépen!❤❤❤
VálaszTörlésKöszi szépen!
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlésKöszönöm!!Ök az én kedvenc párosaim!!!
VálaszTörlésKöszönöm :)
VálaszTörlésköszönöm
VálaszTörlés